Keletről jöttek

1. ÖVCSAT
Ez az ún. vésett indadíszes öntött bronzcsat avar kori temetőből került elő.

3. VERETEK
Az ezüst veretek az avar kori temető egyik gazdag sírjából kerültek elő, és
övet vagy bőrből készült viseleti tárgyat díszíthettek.

4. ZABLA
A lószerszám egy avar lovas sírból került elő, a felszerszámozott ló a gazdája
bal oldalán feküdt.

5. KOPJACSÚCS
A vasfegyver egy avar lovas sírból került elő, a ló hátára helyezve találták, és a
kopja és a vaskengyel jelenléte a sírban arra utalhat, hogy a sírban eltemetett
férfi a híres és hírhedt avar páncélos lovasság, illetve az elit egyik tagja volt.

6. KENGYELPÁR
A kengyelpár avar kori sírból került elő (Európában az avarok használtak
először vaskengyelt), és a vaskengyel és a kopja jelenléte a sírban arra
utalhat, hogy a sírban eltemetett férfi a híres és hírhedt avar páncélos
lovasság, illetve az elit egyik tagja volt.

7. FÜLBEVALÓPÁR
Ez a tipikus keleti bronz ékszer egy kora avar kori sírból került elő, amelybe
valószínűleg egy kislányt temettek.

8. PITYKÉK
A bronzpitykék nők és férfiak ruháit, lószerszám kantárját is díszíthették az
avar korban, ez az öt pityke valószínűleg egy kislány ruhájához tartozott.

9. LÁBBELI VERETEI
A 35 darab aranyozott ezüstveretet valószínűleg bőr lábbeliken használták,
erre utalnak a hátoldalukon található pöckök vagy szegecsek.

10. VERETEK
A négyszögletes virágmintás aranyozott ezüstveretek többnyire tarsolyok
előlapjának díszítésére szolgáltak.

12. VERETEK
A kis nyíl alakú és csúcsos veretek díszíthettek tegezt, viseleti tárgyakat,
lószerszámot, szíjakat.

13. S-VÉGŰ HAJKARIKÁK
A kora Árpád-kori temetők legjellegzetesebb viseleti tárgya az S-végű
hajkarika, melyet a haj varkocsban vagy copfban történő összefogására,
illetve textil- vagy bőrszalagra felfűzve használtak.

18. NYAKPEREC
A nyakperecet egyszerű, de mutatós technikával készítették: kettéhajtottak
egy hosszú bronzhuzalt, a végén hurkot alakítottak ki, majd a szálakat
egymásra hajtogatva sodort hatást értek el.

21. KARPEREC
Ezt a bronz karperecet több huzalból csavarták, így olyan, mintha fonták volna
a huzalszálakat.

22. CSÜNGŐ
Az állatfejekben végződő, félhold alakú bronzcsüngőt egy gyermek sírjában
találták, valószínűleg a nyakába volt akasztva és bajelhárító szerepe lehetett.

23. GYÖNGYSOR
Felnőtt nők és lányok viselték az ilyen üveg- vagy üvegpaszta gyöngyökből
fűzött ékszert.

25. SARLÓ
Ez a típusú sarló a honfoglaláskorban és az Árpád-korban ritka és értékes
szerszámnak számított.

26. BOGRÁCS
Az agyagbogrács peremén egymással szembe helyezkedő, függőlegesen
átfúrt kétszer két lyuk lehetővé tette, hogy az edényt szabadtéri tűz fölé
akasszák és főzzenek benne.