Földművesek, mesterek, kereskedők

60. ÖNTŐMINTA
A töredékes homokkő öntőminta egyik oldalán két tőr, a másikon egy tőr és
egy kúpos fejű tű negatívja látható.

62. ÖNTVÉNY MÁSOLATA
Ezek a bronzöntvények olyan félkész nyersanyagok, amelyeket a természetes
nyersanyaghoz közeli telepeken készítettek elő, és öntöttek szállítható
formába.

66. VÉSŐMÁSOLAT
A Magyar Nemzeti Múzeumban látható az eredeti bronzvéső, amellyel
kétoldalas öntőformával készíthettek, és amellyel fát véshettek.

69. KŐBALTA
Ilyen csiszolt kőbaltát az újkőkortól ismerték és használták, nyele lehetett
valamilyen szerves anyag, amit a kőpenge és a fanyél közé helyezett
agancs-, csont- és textildarabok segítségével rögzítettek.

70. KŐFURAT
Ez a kis furcsa tárgy úgy keletkezett, hogy egy bazalt kőbaltát csöves vagy
üreges fúrószerszámmal kifúrtak.

71. KŐ NYÍLHEGYEK
Ezek a pattintott kőeszközök nyílhegyek, hidrokvarcitból és radiolaritból
készültek.

72. FOGAZOTT FŰRÉSZÉLEK
Ezeket a fűrészéleket agancs-, csont- vagy fanyélbe illesztették, és aratókés
típusú sarlóhoz tartozhattak.

78. CSONTTÁRGY
Birka lábközépcsontjából készítették ezt a három darabból álló kombinált
csonteszközt, ami talán többágú ostor- vagy korbácsnyél lehetett.

80. AGANCSKAPA
Gímszarvas agancsából készítették ezt a szerszámot, melynek nagyobb
kopásfelülete és nyéllyukának iránya azt mutatja, hogy nem kapaként
használták, bár lehet, hogy a nyéllyuk később került rá, és így az eszköznek
több funkciója is lehetett.

87. KORSÓ
Ez a szép korsó import tárgy lehetett itt a Földvárban (a Vatya kultúra idején),
egy más (Füzesabony) kultúra kerámiaművességének jellegzetes
díszítőjegyeit viseli magán.

92. BRONZ KARKÖTŐ MÁSOLATA
Az eredeti karkötő egy elásott bronzkincs egyik tárgya volt, és egy békés
korszakban ezt a kincset nem támadás miatt rejtették a földbe, inkább
áldozati adomány, értékfelhalmozás vagy családi ékszerek együttese lehetett.

93–100. BRONZCSÜNGŐK ÉS RUHADÍSZEK MÁSOLATAI
Az eredeti ékszerek és ruhadíszek a gazdagságot, a bőséget és talán az
értékfelhalmozást jelenthették a bronzkorban.

102. MÉSZBETÉTES TÁL
A háztartások mészbetétes import edényei kifejezhették a jólétet és a
gazdagságot.

103. MADÁR ALAKÚ CSÖRGŐ
A mészbetétes agyagcsörgő a korszak hitvilágához tartozhatott,
csörgőhangjának jelentős szerepe lehetett a különböző szertartások,
varázslások során.

107. MÉSZBETÉTES MINI URNA
Ez a miniatűr urna a Mezőföldtől nyugatra található dunántúli területekről
származó import kerámia. Fehér mintáját mészbetétnek hívják, amit úgy
hoztak létre, hogy az edény felületén bemélyített vájatba tojásfehérjével
összekevert mészport simítottak.

110. BRONZTŐR MÁSOLATA
A korszak egyik találmánya a tőr, ennek a tőrnek az eredetijét tulajdonosa
igen kedvelhette és hosszú ideig használhatta.

187. BRONZ TOKOS VÉSŐ
Ezzel a szerszámmal főként a famegmunkálást végezték, de sok minden
másra is használhatták.

189. MEGMUNKÁLT SZARVASAGANCS
A kiállított agancsdarab a megmunkálása közbeni állapotát mutatja.

194. KŐ ÖNTŐMINTA
Az öntőformával bronztárgyat készítettek.

200. ARANYTÖREDÉKEK
A bronzkorban leginkább ékszerek készültek aranyból (pl. hajkarika, gyöngy),
ezek a töredékek az évek óta folyó ásatás legújabb leletei.

210. BRONZCSÜNGŐ
Az öntött ékszert a végén visszapödrött bronzlappal rögzítették homlokpántra,
övre, nyakláncra, ruha ujjára vagy aljára.

267. LÓSZERSZÁM CSONTBÓL
A lovaglás és a lótartás a bronzkorban terjedt el Európában, ennek a
szokásnak egyik legszebb maradványai a csontból készült szíjelosztó
korongok.

268. LÓSZERSZÁM AGANCSBÓL
A lovaglás és a lótartás másik gyönyörű bronzkori maradványai az agancsból
készült zablapálcák.