Iparosok
112. SZÚRÓVAS, TŰZPISZKÁLÓ VAS
A kovácsműhelyben a parazsat a jobb izzás érdekében ezzel az eszközzel
forgatták át, piszkálták meg munka közben.
114. VASBUCA
A vasból készült két negyedgömböt a tűz két oldalára állították fel, hogy a tűz
el ne aludjon, a láng ki ne csapódjon.
113. TÜZELŐANYAG-ADAGOLÓ LAPÁT
A vasból készült szerszámmal a tüzelőanyagot adagolták, hogy a tűz ki ne
aludjon.
117. PATKÓK
A patkók készítésével, felhelyezésével, az állatok patáinak gondozásával a
falusi kovácsmesterek foglalkoztak.
120. SZERSZÁMTARTÓ ÁLLVÁNY
Ilyen állvány minden kovácsműhelyben volt, ezen tartotta a kovács a gyakran
használt szerszámait.
121. KERÉKAGYFÚRÓ
Ez volt a fúrógép elődje, leginkább fa fúrására használták, de ha hevítéssel
meglágyították a fémeket, akkor azokat is ki lehetett fúrni vele.
124. MAROKKÖRZŐ
Pontosan kellett mérni a mesternek, amikor vastárgyakat, szerszámokat
készített, ez a vaskörző segített ebben.
125. VILLÁSKULCS
Csavarokat lehetett ezzel a szerszámmal lazítani vagy erősíteni.
127. KÚPOS BETÉTVAS
A kovácsmester a betétet az üllőbe helyezte, és a vasláncok szemeit alakította
ki rajta.
128–134., 135–136. FOGÓK
A kovács leggyakrabban a fogókat használta munkája közben, és a különböző
fogókkal más-más műveletet tudott elvégezni.
147., 149., 159. KALAPÁCS
A kovács a kihűlő fémtárgyakat kalapálta ezekkel a szerszámokkal laposra, és
a patkószeget is ezekkel kalapálta vagy húzta ki a lovak patkolásakor.
156. FRANCIA FARAGÓKÉS
A kovács ezt a szerszámot pataigazításhoz, patajavításhoz használta, ezzel
simította egyenesre a pataköröm alsó felét.
158. KÚPOS ÜLLŐBETÉT
Az üllő betétjének segítségével a kovácsmester fémet hajlíthatott, vagy lyukat
üthetett bele.
160. VAS KAPTAFA
A finomabbra kidolgozott bőr lábbelikhez használták ezt a kaptafát, és három
méretet formázhattak rajta.
162. SUSZTERASZTAL FELSZERELÉSSEL
A kis asztalkát a cipész mindig a saját igényeihez és méretéhez alakította,
hogy szerszámait, eszközeit állandóan a keze ügyében tarthassa.
165. RÁSPOLYTOK RÁSPOLYOKKAL
A különböző érdességű ráspolyokkal lehetett igazítani a talpbőr
egyenetlenségeit.
167. CIPÉSZGYANTA
A gyantázással a bőrvarró cérna erősebben tapadt, könnyebben össze
lehetett feszíteni az összevarrt részeket.
170. ÁR
Ezzel a szerszámmal lyukasztotta ki előre a bőrt a cipészmester, hogy
könnyebb legyen varrni.
172. SZÉLDÍSZÍTŐ
A szerszámmal a bőr lábbelit díszítették, és a lábbeli tulajdonosa a díszítéssel
próbálta jelezni társadalmi hovatartozását.
173. DÖRZSKEFE
Ezzel a kefével dörzsölte a cipészmester az érdes nyersbőrt, hogy finomabb
legyen a felülete.
178. FA FORMÁZÓESZKÖZ
A cipészmester ezzel a szerszámmal formázta a nehezen megmunkálható
kemény bőrt.
184. BEHÚZÓ FOGÓ
Ezt a fogót akkor használta a cipész, amikor bőrrészeket, béléseket, belső
varrásokat illesztett össze.
187. SUSZTERSZÉK SZERSZÁMOKKAL
Ez a bőr és fa bútordarab nemcsak szék, volt, hanem az aljára szerelt polcon
tárolni is lehetett a szerszámokat, kellékeket.
191. CIPÉSZ TŰPÁRNA
A cipészmester beleszúrta a tűket ebbe a kis párnácskába, így biztonságosan
tárolta őket.
200. KAPTAFÁK/SÁMFÁK
Ezeknek a faeszközöknek a segítségével igazította a bőrt formára a
cipészmester, amikor készítette a lábbelit.
295. BŐRFESTÉKEK
A cipész nemcsak talpalt és sarkalt, hanem a cipő színét is fel tudta újítani
bőrfestékkel.