„Matrica” színei

13. KORSÓ
Pannóniai helyi fazekas készíthette ezt a narancsos festésű agyagkorsót,
amelyben vizet lehetett szállítani, tárolni.

17. TÁNYÉR
Ez az agyagtányér csak olyan, mintha terra sigillata edény lenne, inkább
utánozza és a pannóniai szürkeárunak nevezett kerámiafajta
barnás-narancsos festésű változatához tartozik.

26. TUNIKÁS ALAK TÖREDÉKE
Az alak és a ruha lendületéből arra lehet következtetni, hogy összetettebb
alkotás része lehetett ez az agyagtöredék.

105. POHÁR
Egy római kor utáni sírból került elő ez a Kr. u. V. századi vastag falú,
Pannóniában ritka üvegpohár, melyet nem fújtak, hanem formába öntöttek.

106. KORSÓ
A matricai temetők üvegleletei között a legszebb lehet ez az egyfülű
üvegkorsó, amely az északi temető egyik téglasírjából került elő, és
jellegzetessége a száj felé hajtott szalagfül és a késő római korra különösen
jellemző körte alakú test, a nyakon látható gyűrű, valamint a külön kiképzett
talp.

135. DÍSZTÁL TÖREDÉKE
A dísztál az ókor porcelánját, a terra sigillata edényt utánozta, korongolással
készült, és díszeit pecsételéssel vitték fel.

136. FEJ ALAKÚ BOROSKANCSÓ
Ritka volt a római korban errefelé a fejet ábrázoló korsó, Pannóniába igen
nagy távolságból érkezett.

138. MÁZAS TÁL
Egyik legkedveltebb tálforma volt az ilyen a limes menti erődökben, telepeken,
és máza színeként a világoszöldet használták leggyakrabban a korszakban.

140. POHÁR
Az egyszerű poharat a késő római korban használták.

150. GYERTYATARTÓ
A római korban a mécsesek mellett nagyméretű, általában bronzból,
márványból készült gyertya- vagy mécsestartókat, kandelábereket is
használtak a világításhoz. Ez a tárgy egy agyagkandeláber töredéke.

191. ÜVEGTÖREDÉKEK
A két üvegdarab felszínén hosszú évszázadok alatt képződött a szivárvány
színeiben játszó bevonat, ezt nevezik patinának.

192. TÁL
A római korban a hétköznapi edényeket formázhatták finom szemcsés
agyagból, és az edények leggyakoribb színe a szürke volt.