Temetők

22. POHÁR VAGY KISFAZÉK
Ezt a sötétszürke, szinte fekete, szemcsés anyagú kis agyagfazekat helyben
gyártották.

49. FIBULA
Az áttört díszű bronz ruhakapcsolótű kelta asszonyok viseletére volt jellemző.

60. ÓLOMLAPOCSKÁK
A kis nyéllel ellátott lapocska a három Gráciát, a báj, a kellem, a szépség és
jóság istennőit ábrázolja, és a rómaiak fogadalmi ajándékként ilyen
lapocskákat ajándékoztak az isteneknek, ha jóindulatukat, segítségüket
kérték, vagy megköszönték támogatásukat.

61. LÁDIKAFÜL
Nagyobb ládikához tartozhatott ez a szép és finom kidolgozású, stilizált
kacsafejekben végződő bronzfül, melynek a felerősítésére szolgáló szegecsei
is megmaradtak.

62. KARPEREC
A bronzlemezből készült karkötő jellegzetessége az erszény formájú
kidudorodása.

64. LÁDIKAKULCS
A vaskulcs olyan ládika zárját nyitotta, amilyenek leggyakrabban temetőkben
kerülnek elő, és amelyeket a túlvilági élethez is szükségesnek gondoltak a
rómaiak.

66. LÁDIKAVERET
Zárható faládika elejét vagy tetejét díszíthette ez a bronzveret, és a rómaiak
hittek abban, hogy a ládikák a túlvilági élethez is kellenek, ezért gyakran
temetőkből kerülnek elő a ládikák fémrészeinek maradványai.

67. KARPEREC
Ez a karperec csontból készült, a csontot olcsósága, könnyű megmunkálása
és mutatóssága miatt ékszerek nyersanyagaként is kedvelték és használták a
rómaiak.

69., 74., 76. CSONTTŰ
Csonttűk nemcsak sírokból kerültek elő, hanem a fürdőnél és a település
területén is találtak belőlük, lehettek varrótűk és rögzíthettek kontyot,
hajfonatot.

72. CSONTFÉSŰ
A késő római női divat egyik jellegzetes tárgya volt a csontfésű, amelyet úgy
készítettek, hogy több kisebb részt bronzszegeccsel erősítettek össze,
díszítésében a kis köröket pedig fémeszköz forgatásával, karcolással
alakították ki.

80. TÁL
Az agyagtálat helyi fazekas készíthette, és sárgászöld ólommázával a
fémedényeket utánozta.

84. FÜSTÖLŐTÁL
Az agyagedénykében illatos növényt égettek, volt ilyen tál minden háznál, és a
család a házi istenek tiszteletére használta.

86. GEMMA
A gyűrűhöz tartozó jáspis a római mitológiából Viktóriát, a győzelem istennőjét
ábrázolja, és az ilyen gyűrűkövet gemmának hívják.

87., 93., 94. GYÖNGY
A nők a túlvilágra is magukkal vitték az életükben sok éven át hordott színes
üveggyöngyökből álló nyakláncukat.

88. KAPOCS
A kapcsot drótból tekerték, nyaklánc zárásához használhatták, egy kis
kampót kellett beakasztani a karikába.

89., 90., 91. 98., 103. FIOLA
A kisebb-nagyobb vékonyfalú üvegcsék illatszereket, balzsamokat,
kenőcsöket tartalmaztak, a kerek aljúakat faállványon tárolhatták.

92. GYŰRŰ
A bronzgyűrű rekeszében mélykék üvegpaszta van, kopott gyűrűkövén két
alak vehető ki.

95. GYŰRŰ
A rómaiak kedvelték a gyűrűt mint ékszert, használták őket pecsételésre,
házassági gyűrűként, lehetettek bronzból, ezüstből, aranyból, az ilyen üvegből
ritkábban készítették.

107. TÜKÖR
Bronzfelület felfényezésével hoztak létre sima és csillogó tükröt a rómaiak.

108. FÜLBEVALÓ
Női sírból került elő ez a félhold formájú, olcsó bronzból
előállított, nemesfém fülbevalót utánzó kis ékszer.

110. KARPEREC
A nemesfém ékszert utánzó bronzból készült karperecet hurkos végével össze
lehetett kapcsolni.

112., 113. FIBULA
A bronz ruhakapcsolótűk a női és a férfi római ruhaviselet fontos tartozékai
voltak, a ruhát a leggyakrabban a vállon tűzték össze velük.

117. KŐ OROSZLÁNFEJ
Az oroszlán egész alakos szobra valószínűleg egy nagyobb sírépítményben
állhatott a párjával együtt, és az oroszlánok a sírt védték.

120. ARANYOZOTT GYÖNGYÖK
A római korban az előkelő viseletben megjelentek az arany ékszerek is, ennek
példái ezek az egyszerű kettős gömb alakú aranyozott gyöngyök.

121. KORSÓ
A vizeskorsó formája jellemző volt az egész római korra, de ilyen mázat csak a
IV. századtól használtak.

122. FAZÉK
Ennek a fazéknak nem csak formája volt ritka, díszítése sem volt jellemző a
pannóniai edényművességben.

124. TÁL
A hétköznapi evés-ivás kellékeit, így ezt a tálat is betették a sírba a rómaiak az
elhunyttal.

125. MERÍTŐEDÉNYKE
A római kultúrának fontos részét képezte a borfogyasztás, ennek
edénykészletéhez tartozott a bormerítő edény, amit általában bronzból,
ritkábban így, kerámiából készítettek.

127. MÉCSESEK
Az import vagy helyben gyártott agyagmécseseket világításra használták,
kanócot tettek bele és olajat öntöttek a kisebb lyukon keresztül belsejébe.

128–130. FIBULÁK
A bronz ruhakapcsoló tűkkel általában a ruhát tűzték meg a vállon a férfiak is
és a nők is, de gyakran használták őket ékszerként is.

131. ÖVCSAT
Valószínűleg csak a rangosabb katonáknak volt bőröve, melyhez ilyen
bronzból öntött csat is tartozott.