Nők és gyerekek

2. KORSÓ
Ez a korsó finom anyaga és felületkezelése alapján az asztali edények közé
tartozott, de nem valószínű, hogy ittak belőle, inkább kancsó lehetett.

10. NEHEZÉKEK
Ezeket az agyagtárgyakat a szövőszék függőleges szálainak aljára erősítették,
így tudták megtartani a szál állandó feszességét, mely az anyag egyenletes
szövését biztosította.

24–25. ŐRLŐKŐ (MAI ÚN. CSUPASZ BÚZÁVAL)
A kisebbik kővel dörzsölték a megtisztított gabonaszemeket a nagyobbikhoz
előre-hátra addig, míg a megfelelő finomságú lisztet el nem érték.

26. TÁL (ELSZENESEDETT BRONZKORI PELYVÁS BÚZÁVAL)
Ezt a tálat eredetileg fel lehetett akasztani, majd amikor letörött a (kettős) füle,
a fülcsonkokat szépen lesimították, és az edényt tovább használták.

30. TÁL
A bronzkor leggyakoribb táltípusába tartozik ez az agyagedény.

32. FEDŐ
Kevesebb fedő kerül elő a bronzkorból, mint más edénytípusból, talán azért,
mert egy fedő több edényhez is tartozott, vagy kevesebb agyagfedőt
használtak, mint szerves anyagól, például fából készültet.

33. SZŰRŐEDÉNY
A kicsi edényke oldalát és alját kiégetése előtt sűrűn átlyuggatták, így
szűrőedény lett belőle, túrót vagy sajtot készíthettek benne.

36–39. GYEREKJÁTÉKOK
A mindennapi agyagtárgyak kicsinyített másolatai ezek a kis „játékok”, melyek
elkészítése időigényesebb volt, így a békés, nyugodt letelepedett életmódra
lehetett jellemző a használatuk.

49. TŰZIKUTYA
A tömör, súlyos agyagtárgyat tűz közelében használták, megtámaszthattak
vele valamit, vagy alátét lehetett.

57. PATICSDARAB
A kiégett faldarabon megfigyelhetők az ágak nyomai, melyek cölöpök közé
fonva alkották a falat, és amelyekre feltapasztották a szalmatörekkel és
tehéntrágyával kevert agyagot, a paticsot.

58. KEZES EDÉNY
A nőiességet megjelenítő agyagedény a termékenységi vagy a terményt védő
istennőt ábrázolhatja, és egy gödörből került elő összetörve, más edények
töredékeivel.

73. CSONTMEDÁL CSONT-, AGYAG-, KŐ- ÉS FOGGYÖNGYÖKKEL
Csontból, agyagból, kőből és fogakból nemcsak használati eszközöket,
hanem ékszereket is készítettek a bronzkoriak.

74. KŐ CSUKLÓVÉDŐ
A kis lapos tárgy a visszacsapódó íj ütésétől védte a harcos csuklóját.

77. CSONTTŰ
Ez az átfúrt csonttű lehetett a haj vagy a ruházat kiegészítője, esetleg finom
háló kötőtűje is.

91. BRONZ KARKÖTŐ
A karperec egy kislány sírjából került elő több másik ékszerrel és edényekkel
együtt.

180. FŐZŐEDÉNY
Feltételezések szerint kását készítettek az agyagból formázott edényben.

183. SZÖGLETES EDÉNY
A tárgy funkcióját nem ismerjük, az ilyen négyszögletes edény a régészek
szerint kocsiszekrénynek (a kocsi felső részének) modellje lehet.

254. ÁTFÚRT KAGYLÓDARAB
A fúrásokkal díszített, formázott kagylódarabot ékszerként, esetleg
ruhadíszként használhatták.

255. ÁTFÚRT CSONTLEMEZ
A fúrásokkal díszített, formázott csontdarabot ékszerként, esetleg
ruhadíszeként használhatták.

256. KEMENCEMAKETT
Sokszor találkozunk használati tárgyak miniatűr másolataival, amelyek talán
gyerekjátékok lehettek.

257. CSONTZSETON
A csonttárgy talán valamilyen játék kelléke lehetett.

258. BŐRKAPARÓ BORDACSONTBÓL
A nyersbőr feldolgozásához, megtisztításához használták az eszközt.

259. CSONTÁR
Lyukasztásra használták a csontból készített eszközt.

260. KÉTVÉGŰ TŰK
Lyukasztásra alkalmas eszközök voltak, de a feltételezések szerint
testékszerként is használhatták őket.

261. CSONT RUHATŰK
A ruhák összetűzésére, illetve díszítésére használták a változatos formájú,
díszítésű kiegészítőket.

262. CSONT VARRÓTŰ
A csontból készült tűvel textileket, bőröket varrtak.

263. FAJANSZGYÖNGYÖK
Speciális összetételű, agyag alapanyagú gyöngyök, melyek kiégetve fényes
felületűvé váltak, és ékszereket készítettek belőlük.