Az én testem
Négyezer éves bronzkori tetoválókészletet is láthatnak a látogatók azon a különleges tetoválástörténeti kiállításon melynek megnyitója 2018. április 16-án 17 órakor lesz a „Matrica” Múzeumban.
Kevesen gondolnák, hogy testünk díszítésének, a tetoválásnak több ezer éves története van és minden földrészen jelen volt, van. Ősiségét a tetovált, mumifikálódott holttestek is bizonyítják. Az eddig ismert legöregebb a több mint ötezer éves, tetoválással ellátott mumifikálódott holttest Ötzi, az Alpokban talált bronzkori ember. Az ő testén hatvannál is több tetoválást találtak a szakemberek. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a tetoválások olyan helyeken vannak, ahol egészségügyi problémája volt. Vagyis ez esetben a tetoválásnak gyógyító funkciót tulajdonítottak. Az Ötzi óta eltelt időszak alatt a tetoválásra való késztetés jelentősen változott. A természeti népeknél egy-egy tetoválásból meg lehet, meglehetett állapítani, hogy melyik törzsbe, nemzetségbe tartozik, esetleg mi a foglalkozása, jó vadász, harcos, felnőttkorba lépett-e, hogy milyen a közösségben betöltött szerepe, társadalmi státusza, gazdag-e, vagy épp szegény? A kereszténység és az iszlám terjedésével a tetoválás egyes földrészeken teljesen háttérbe szorult. Újbóli elterjedése James Cook kapitány matrózainak köszönhető, akik az 1770-es években tahitin csináltattak maguknak tetoválásokat. Így terjedt szét, majd vált divattá Európában és Észak-Amerikában a társadalom minden rétegében, melynek még a királyi, arisztokrata, nemesi körök tagjai is behódoltak.
A föld nagyobbik részén azonban a tetoválás nem divat, hanem a közösségi identitásuk fontos része még napjainkban is.
A II. világháborút követően az egykori szocialista országokban, így itthon is, a tetoválás háttérbe szorult. Nem kizárólagosan, de általában a börtönökben, katonaságnál, a nehéz fizikai munkát végzők körében volt elterjedt. A rendszerváltást követően, hazánkban is megnyíltak az első tetováló szalonok és azóta a tetoválásnak több divathulláma is volt.
Napjainkban szinte már mindenkinek van tetovált ismerőse. Általánossá vált, de közel sem elfogadottá. A tetoválás motivációja is jóval sokrétűbbé, összetettebbé vált. Egy-egy tetoválással rögzíthetjük testünkön emlékeinket, családi kötelékeinket, foglalkozásunkat, hobbinkat, életfelfogásunkat, bármit.
A 2018. április 16-án 17 órakor nyíló Az én testem – a tetoválás története című kiállítás célja, hogy a látogató bepillantást nyerjen a tetoválás több ezer éves történetébe, hogy a világban milyen tetoválási módok léteznek, vagy, hogy kik azok a királyok, királyi családtagok, arisztokraták, államfők akikről lehet tudni, hogy tetoválást viseltek. A tárlat egyik különlegessége, hogy helyi középiskolások által gyűjtött százhalombattaiak által viselt tetoválásokat és azok motivációit is bemutatjuk.
A kiállítás 2018. július 29-éig tekinthető meg a „Matrica” Múzeum nyitvatartási idejében, mely időszak alatt 5 fő felett, előzetes egyeztetéssel tárlatvezetést is igényelhetnek a látogatók.
Balpataki Katalin
Matrica Museum
történész